Professzoraink: Gyulai Endre klarinét

gye[1]

Gyulai Endre Artisjus-díjas klarinétművész-tanár. 1954. február 26-án Kecskeméten született. Általános és középiskoláit szülővárosában végezte, 1972-ben a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Gimnáziumban érettségizett.

1973-tól 1976-ig a Szegedi Zeneművészeti Főiskola klarinéttanár szakán Deák József, 1993 és 1995 között a Zeneakadémia klarinétművész-tanár szakán Kovács Béla növendéke volt. Iskolai tanulmányai mellett 1968-tól öt éven át a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és a Kecskeméti Katona József Színház tagja, 1973-tól a Szegedi Színház és Szimfonikus Zenekar klarinétművésze volt.

1980-tól a Fővárosi Operett Színház zenekarában, 1982-től 2008-ig a Postás (később Matáv, majd T-Com) Szimfonikus Zenekarban játszott. 2002-ben a zenekar örökös tagjává választották. Zenekari munkája mellett 1977 óta tanít is, előbb a fővárosi XII. Kerületi Zeneiskola, 1992 óta a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, 2008 óta az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola, illetve 2010 óta a Vienna Konzervatórium klarinéttanára. Tanítványai közül többen kiemelkedő eredményt értek el – például Brickner Szabolcs, Karosi Bálint, Vajda Gergely –, akik országos és nemzetközi versenyek győztesei, helyezettjei, egyedi stílust képviselnek, sokan közülük külföldön folytatták tanulmányaikat, munkájukat. 2011-ben kiemelkedő tanári munkásságáért Artisjus-díjjal tüntették ki.

„Bár a nehézségek nem kerültek el, mégis szép gyermekkorom volt. Szüleim hatéves koromban elváltak, így édesanyám egyedül nevelt föl. Az Őz utcai egyszobás házban szerény körülmények között éltünk, sok időt töltöttünk együtt, elégedettnek éreztem magam.

A gimnáziumi évek felejthetetlenek számomra! Azokban az években Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta vezette az intézményt, nagyszerű iskola volt. Kiváló tanárok tanítottak. Nyitott szellemben, de mégis szigorúan neveltek bennünket. Sokat tanultunk tőlük emberségből, kitartásból, becsületességből is. Legszívesebben a kémia-fizika szakos Sápi Zsuzsanna osztályfőnökünkre, Kökény János történelemtanárra, Borosné Györgyi néni matematikatanárra és Ittzés Mihály énektanárra emlékezem vissza. A sok zene mellett egy különleges tantárgyunk is volt. A népművelés órákon az első évben a fotózás rejtelmeivel ismerkedtünk meg, másodikban az idegenforgalommal foglalkoztunk, harmadikban filmesztétikát tanultunk, míg az utolsó évben színházi előadásokat néztünk és elemeztük közösen. Tanárunk, Tapasztóné Magdi révén a művészeteket valamennyien megszerettük.

A 28 fős osztályban az öt fiú mellett a lányok voltak többségben. Szerettünk tanulni, törekedtünk is tudásunk gyarapítására, így nem csoda, hogy később mindenki egy vagy két diplomát szerzett. A négy év összekovácsolt bennünket, igazi összetartó közösséggé váltunk, azóta is tartjuk a kapcsolatot. A világháló adta lehetőségeket is kihasználjuk, a facebook-csoport révén szinte napi rendszerességgel kapjuk az információkat egymásról. Nemrég szerveztük meg a 40. osztálytalálkozónkat, jó volt személyesen és volt tanárainkkal is beszélgetni! Leginkább a Kecskeméten élő dr. Benedek Magdolnával, az «osztály fogorvosával» vagyok szoros barátságban.

A tanítást meglehetősen korán elkezdtem. Rokonságom segítségével a gimnázium utolsó két évében minden szombaton a klarinét szeretetére tanítottam az ágasegyházi gyermekeket.

A Kemény Endre karmester által irányított Kecskeméti Szimfonikus Zenekarban, valamint a színházi együttesben is már a gimnáziumi évek alatt játszottam. Párhuzamosan végeztem a szegedi konzervatórium első évét, ahonnan naponta hazajártam Kecskemétre. Abban az évben minden hajnal utazással kezdődött, majd a szegedi óráim után visszavonatoztam, és a délutáni zenekari próbákon, valamint az esti előadásokon már részt tudtam venni. A következő évben azután a Szegedi Szimfonikus Zenekar állandó tagja lettem.

Növendékeivel 2013-ban Győrben, az országos klatinétversenyen. Két korosztályban indultak tanítványai, és mindkettőben első díjat szereztek, valamint  a fődíjat és a tanári különdíjat is elnyerték.
Növendékeivel 2013-ban Győrben, az országos klarinétversenyen.
Két korosztályban indultak tanítványai, és mindkettőben első díjat szereztek, valamint a fődíjat és a tanári különdíjat is elnyerték. (forrás: hirosnaptar)

Tanulmányaim befejezése után, mivel Kecskeméten nem volt hivatásos szimfonikus zenekar, végleg elhagytam a hírös várost. Édesanyámhoz sűrűn visszajártam, de hat éve bekövetkezett halála óta ritkábban látogatok haza. Az érettségi találkozókat azonban soha nem hagyom ki!”

 Iskolai tanulmányai mellett 1968-tól öt éven át a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és a Kecskeméti Katona József Színház tagja, 1973-tól a Szegedi Színház és Szimfonikus Zenekar klarinétművésze volt. 1980-tól a Fővárosi Operett Színház zenekarában, 1982-től 2008-ig a Postás (később Matáv, majd T-Com) Szimfonikus Zenekarban játszott. 2002-ben a zenekar örökös tagjává választották. Zenekari munkája mellett 1977 óta tanít is, előbb a fővárosi XII. Kerületi Zeneiskola, 1992 óta a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, 2008 óta az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola, illetve 2010 óta a Vienna Konzervatórium klarinéttanára. Tanítványai közül többen kiemelkedő eredményt értek el – például Brickner Szabolcs, Karosi Bálint, Vajda Gergely –, akik országos és nemzetközi versenyek győztesei, helyezettjei, egyedi stílust képviselnek, sokan közülük külföldön folytatták tanulmányaikat, munkájukat. 2011-ben kiemelkedő tanári munkásságáért Artisjus-díjjal tüntették ki.

„Bár a nehézségek nem kerültek el, mégis szép gyermekkorom volt. Szüleim hatéves koromban elváltak, így édesanyám egyedül nevelt föl. Az Őz utcai egyszobás házban szerény körülmények között éltünk, sok időt töltöttünk együtt, elégedettnek éreztem magam.
A gimnáziumi évek felejthetetlenek számomra! Azokban az években Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta vezette az intézményt, nagyszerű iskola volt. Kiváló tanárok tanítottak. Nyitott szellemben, de mégis szigorúan neveltek bennünket. Sokat tanultunk tőlük emberségből, kitartásból, becsületességből is. Legszívesebben a kémia-fizika szakos Sápi Zsuzsanna osztályfőnökünkre, Kökény János történelemtanárra, Borosné Györgyi néni matematikatanárra és Ittzés Mihály énektanárra emlékezem vissza. A sok zene mellett egy különleges tantárgyunk is volt. A népművelés órákon az első évben a fotózás rejtelmeivel ismerkedtünk meg, másodikban az idegenforgalommal foglalkoztunk, harmadikban filmesztétikát tanultunk, míg az utolsó évben színházi előadásokat néztünk és elemeztük közösen. Tanárunk, Tapasztóné Magdi révén a művészeteket valamennyien megszerettük.
A 28 fős osztályban az öt fiú mellett a lányok voltak többségben. Szerettünk tanulni, törekedtünk is tudásunk gyarapítására, így nem csoda, hogy később mindenki egy vagy két diplomát szerzett. A négy év összekovácsolt bennünket, igazi összetartó közösséggé váltunk, azóta is tartjuk a kapcsolatot. A világháló adta lehetőségeket is kihasználjuk, a facebook-csoport révén szinte napi rendszerességgel kapjuk az információkat egymásról. Nemrég szerveztük meg a 40. osztálytalálkozónkat, jó volt személyesen és volt tanárainkkal is beszélgetni! Leginkább a Kecskeméten élő dr. Benedek Magdolnával, az «osztály fogorvosával» vagyok szoros barátságban.
A tanítást meglehetősen korán elkezdtem. Rokonságom segítségével a gimnázium utolsó két évében minden szombaton a klarinét szeretetére tanítottam az ágasegyházi gyermekeket.
A Kemény Endre karmester által irányított Kecskeméti Szimfonikus Zenekarban, valamint a színházi együttesben is már a gimnáziumi évek alatt játszottam. Párhuzamosan végeztem a szegedi konzervatórium első évét, ahonnan naponta hazajártam Kecskemétre. Abban az évben minden hajnal utazással kezdődött, majd a szegedi óráim után visszavonatoztam, és a délutáni zenekari próbákon, valamint az esti előadásokon már részt tudtam venni. A következő évben azután a Szegedi Szimfonikus Zenekar állandó tagja lettem.

Tanulmányaim befejezése után, mivel Kecskeméten nem volt hivatásos szimfonikus zenekar, végleg elhagytam a hírös várost. Édesanyámhoz sűrűn visszajártam, de hat éve bekövetkezett halála óta ritkábban látogatok haza. Az érettségi találkozókat azonban soha nem hagyom ki!”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..