Iskolánkról

Iskolánk 2001-ben nyitotta meg kapuit, azóta a legdinamikusabban fejlődő művészeti Középiskolává vált. Az országban egyedülálló módon nálunk valósult meg először a háromszintű művészeti oktatás, hiszen az intézményünkben működő Zeneiskola mellet közép és felsőfokon is tanulhatnak a diákok, kihasználva a hármas rendszer átjárhatóságából fakadó előnyöket. Zeneművészeti képzésünk mellett, mely magába foglalja a jazz – népzene és egyházzene szakokat, ugyancsak nagy népszerűségnek örvend színművészeti és táncművészeti tagozatunkon is. Intézményünk 2012-ben csatlakozott a Bocskai István Református Oktatási Központhoz, fenntartónk a Halásztelki Református Egyházközösség.

Középiskolai képzés keretein belül az általános műveltségi – közismereti – oktatással összhangban komplex művészeti képzés folyik gimnáziumi és szakgimnáziumi képzési formában 5., valamint 9. osztálytól. Iskolánkban a párhuzamos gimnáziumi, valamint szakgimnáziumi oktatás mellett lehetőség van valamennyi művészeti területen az államilag finanszírozott, érettségi utáni 2 éves szakképzésre, melynek elvégzésével OKJ-s bizonyítványt szerezhetnek növendékeink. Az OKJ képzésben 25 éves korig és első szakképzés esetén nappali, más esetben esti tagozaton tanulhatnak a hozzánk jelentkezők. Az iskola feladata felkészíteni tanulóinkat az érettségi -, a szakmai vizsgára, valamint a továbbtanulásra.

Eszményképünk a szakképzett, művelt, a nemzeti és egyetemes értékekre figyelő, embertársaival együtt érző, humánus, kreatív ember. Ebből következően iskolánk a tudás, kreativitás, esztétikum, humánum, hazaszeretet, egészség értékeit közvetíti elsősorban.

Iskolánkban jelenleg
az alábbi művészeti képzések folynak:

Humán tagozat Emelt szintű oktatás informatika, idegen nyelv, ének-zene, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból
Zenei tagozat Klasszikus zene zongora – fuvola – oboa – klarinét – szaxofon – fagott – trombita – harsona – kürt – tuba – gitár – magánének- hegedű – brácsa – bőgő – cselló – harmonika -egyházzene -hárfa
Jazz /Pop-rock zene zongora – basszusgitár/bőgő – gitár – ének – dob – szaxofon
Népzene ének – fúvós – hegedű – bőgő
Egyházzene kántor-orgonista
Színművészeti tagozat Gyakorlatos színész – színházi és filmszínész
Táncművészet Színházi tánc
Hangszerkészítő fa-, rézfúvós, billentyűs, vonós

Zeneművészeti szakon szerezhető végzettségek:

12. évfolyam befejezése után: érettségi
13. évfolyam (V. Szakmai évfolyam), illetve a kétéves szakképzés befejezése után a szakmai végbizonyítvány:

54 212 05 azonosító számú klasszikus zenész II. hangszer, ének megjelöléssel.
54 212 04 azonosító számú, jazz-zenész hangszer, ének megjelöléssel.
54 212 02 azonosító számú, egyházzenész II.  megjelöléssel.

Színművészeti / Drámatagozat szakon szerezhető végzettség:

12. évfolyam befejezése után: érettségi
13. évfolyam (V. Szakmai évfolyam), illetve a kétéves szakképzés befejezése után a szakmai végbizonyítvány:

54 212 03 azonosító számú gyakorlatos színész a szakmairány megjelölésével

Táncművészet szakon szerezhető végzettség:

12. évfolyam befejezése után: érettségi
13. évfolyam (V. Szakmai évfolyam), illetve a kétéves szakképzés befejezése után a szakmai végbizonyítvány:

54 212 09 azonosító számú Táncos II. a szakmairány megjelölésével.

Hangszerkészítő szakon szerezhető végzettség:

55 215 01 azonosító számú Hangszerkészítő és javító a hangszercsoport megjelölésével

Az iskolába kerülés feltételei

A jelentkezőnek az alábbi szakmai kritériumoknak kell megfelelnie:

A tanulónak az alapfokú művészetoktatás utolsó évfolyamának megfelelő hangszeres, szolfézs, vagy színművészeti, vagy táncművészeti követelményeknek kell megfelelnie, amelyről a felvételi vizsgán ad számot. Az elsődleges feltétel tehát a szakmai tudás, de emellett fontos szempont a képesség és a fejleszthetőség is. Ezért iskolánk többlépcsős szakmai alkalmassági vizsgarendszert alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy az alkalmassági vizsga előtt három hónappal előfelvételi meghallgatáson – szakmai konzultáció keretében – képet alkot a jelentkezők pillanatnyi felkészültségéről és képességéről. A szakmai alkalmassági vizsga során így nemcsak a tudásszint, hanem a fejlődés is nyilvánvalóvá válhat. Azok a tanulók, akik a követelményeknek csak részben feleltek meg, pótmeghallgatáson vehetnek részt, s az itt nyújtott teljesítményük alapján születik meg a döntés arról, hogy bekerülhetnek-e a képzésbe. A felvételről, illetve a pótmeghallgatáson való részvételről a tanszakvezetők és az iskolavezetés együttes tanácskozásán születik döntés.

A tanulói jogviszony:

A tanulói jogviszony létrehozásánál az alábbi alapelvek és szempontok érvényesülnek:

  • Szakmai alkalmasság
  • Az átjárhatóság biztosítása
  • Esélyegyenlőség, speciális képességfejlesztés

Az iskola tanulója lehet:

  • évfolyamra az a tanuló, aki általános iskolában, a 4. évfolyam eredményes befejezését dokumentummal igazolja, és az eredményes alkalmassági vizsga alapján a 5. közismereti évfolyamra beiratkozik.

  • évfolyamra az a tanuló, aki általános iskolában, vagy 6 – 8 osztályos gimnáziumban a 8. évfolyam eredményes befejezését dokumentummal igazolja, és az eredményes alkalmassági vizsga alapján az I. szakmai évfolyamra és a 9. közismereti évfolyamra beiratkozik.

  • Az a tanuló, aki más középiskolában folytatta, illetve folytatja tanulmányait, az eredményes alkalmassági vizsga után a megfelelő szakmai, illetve a megfelelő közismereti évfolyamon be tud kapcsolódni a képzésbe.

  • Bármely másik zeneművészeti szakközépiskola tanulója, szülői kérelem és az igazgató döntése alapján.

  • évfolyamra, aki eredményes alkalmassági vizsgát tett, érettségi vizsgája van, és a kétéves szakmai képzés első évfolyamán kívánja folytatatni tanulmányait.

A tanulói jogviszony megszűnése:

Tanköteles korban csak abban az esetben kerülhet sor a tanulói jogviszony megszüntetésére, ha a tanuló más iskolában folytatja tanulmányait. Nem tanköteles korban, más iskolába történő átvételkor, valamint az igazolatlan mulasztások törvényben előírtaknak megfelelő esetében (20 igazolatlan óránál több mulasztás és a szülő kétszer írásban történt értesítése) és szülői döntés alapján.

A képzés rendje:

Intézményünkben az oktatás 5-13. évfolyamon kizárólag nappali képzés keretein belül folyik. Érettségi utáni 2 éves képzésben 13-14. évfolyamon nappali és esti képzést is folytatunk. Diákjainknak igény szerint kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani.

 

A képzés humán jellege:

A gimnáziumok döntő többség a specifikus, szakmai képzés hiányában a természettudományos tantárgyakat, valamint az idegen nyelvet helyezi előtérbe. Iskolánkban a közismereti oktatáson túl komoly művészeti képzés folyik. Számunkra a továbbtanulásra történő felkészítés alapvető fontosságú szempont, s bár tanítványaink elsősorban a szakirányú felsőoktatást választják, a tanulók egy része más jellegű pályák felé orientálódik az érettségi vizsga után. Az iskola nem tudja vállalni, hogy minden irányba eséllyel indítsa növendékeit, de azt igen, hogy a humán jellegű felsőoktatás reális esélyt jelentsen azok számára, akik úgy döntenek, hogy nem a művészeti pályát választják.

A nevelő-oktató munka súlypontja a szakmai képzés területére esik. Ez azt jelenti, hogy a közismereti – általános műveltségi – tanterv kialakítása maximálisan figyelembe veszi a képzés jellegét, ugyanakkor szükségesnek és fontosnak tartja, hogy a tanulók megszerezzék azt a tudást, melynek birtokában személyiségük kiteljesedik, szakmai felkészültségük gazdagodik, s meg tudnak felelni a modern világ kihívásainak, nyitottak lesznek a kultúra, a művészet, a tudomány új eredményeire, felismeréseire.

A pedagógiai folyamat:

Az iskolaoktatási, képzési, nevelési céljai nem választhatók szét egymástól. Az oktatási célokban megjelölt végzettségek mellett fontos az is, hogy a tanulók olyan szemlélettel és szellemiséggel hagyják el az iskolát, amelyek éppen úgy elengedhetetlenek szakmájuk eredményes gyakorlásához, mint megszerzett ismereteik és kibontakozó képességük.

A bevezetőben már meghatároztuk emberképünket, valamint azokat az értékeket és célokat, amelyek a pedagógiai folyamatban megjelennek: tudás, kreativitás, esztétikum, humánum, hazaszeretet, egészség

Ezek alapján céljainkat az alábbiakban foglalhatjuk össze:

    • Legyen a tanuló magas szinten képzett, ugyanakkor művelt

<li

>Alakuljanak ki helyes tanulási szokásai, legyen adottságainak megfelelő gyakorlási és tanulási módszere, és rendelkezzék koncentráló- és kontrolláló képességgel

  • Legyen igénye az állandó önképzésre, fejlődésre, ismereteinek és tudásának gazdagítására

  • Megszerzett tudását, képességeit önállóan, kreatív módon alkalmazza

  • Legyen képes adott helyzetben a felkészültségének és tudásának megfelelő legjobb teljesítményt nyújtani

  • Váljon társaiért és önmagáért felelős emberré

  • Legyen együtt érző és segítőkész embertársaival

  • Becsülje az alkotó embert, mások tehetségét és tudását

  • Tisztelje az egyéniséget, mivel ő maga is ezt várja el másoktól

  • Legyen tájékozott a művészetekben, váljon értő és érzékeny befogadóvá

  • Fogadja el, hogy eredmény csak kitartó munkával érhető el, s a benne rejlő tehetség kibontakoztatása nemcsak a tanárai, hanem az ő felelőssége is

  • Tartalmilag ötvözze az ismeretek, képességek rendszerét és a pályaválasztáshoz szükséges alkotó beállítottságot, az értelmiségi lét szellemét

 

Az iskola által képviselt nevelési célok megvalósítása:

Szakképzettség és műveltség (tudás)

Ezt az alapvetően polgári, s jelenünkben egyre erőteljesebben megfogalmazódó igényt iskolánk képviseli és vallja. A szakmai oktatás velejárójának tekinti az általános műveltséget, a művészetek mindegyikében való jártasságot. A művészetet hivatásának tekintő emberrel kapcsolatban ez az igény a múlt század közepén fogalmazódott meg, és iskolánkban is jelen van. A művészeti és általános műveltségi tantárgyak kapcsolódása bizonyos esetekben egyértelmű – pl. az irodalom, a művészettörténet a humán tantárgyak tekintetében. A természettudományokhoz való kötődés viszonylag lazább, de a kapcsolódási pontok ott is kimutathatók: például a fizika hangtani fejezete, vagy az elektronikus zenével való kapcsolata, illetve a biológia és a zenélő ember fiziológiai összefüggései. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy torz szemlélet volna, ha a szakmai képzés egyoldalú lenne. Az idegen nyelvek ismerete szintén fontos szakmai feltétel: a művészet nemzetközi, az iskolának külföldi kapcsolatai vannak, növendékeink olyan zenei táborokban és kurzusokon vesznek részt, ahol a nyelvtudásra szükség van. Az idegen nyelv ismerete pályájukon később is elemi követelmény lesz. A kommunikatív készség szintén a szakma velejárója. Leendő tanítványaink nagy része tanár lesz, vagyis az anyanyelv választékos használata, a stílusérzék, a biztos helyesírás a szakmai felkészültséghez tartozik.

A nemzeti és egyetemes értékekre figyelő, humánus, alkotó ember

A művészetet oktató intézmény egész létével ezeket, az alapelveket képviseli. A művészet az emberi lényeg egyik legfontosabb hordozója és megnyilatkozása (az ember az egyetlen lény, aki a szépség mértékével is viszonyul a környezetéhez, a világhoz). A művészethez, illetve esztétikumhoz való viszonyban olyan magatartás kialakítása a cél, hogy a tanulóban legyen igény a művészeti – és a művészeten kívül eső – esztétikumra, hogy olyan befogadóvá váljon, aki felismeri: az adott műalkotásban, adott közegben (formai-szerkezeti-stiláris) emberi mondandó jelenik meg, ez pedig teljesebb emberré tesz. A művészet az esztétikai nevelés legfőbb eszköze. Ugyanakkor a műalkotásban a tartalom és forma egyedi egysége valósul meg, s ez az egyediség és az egyéniség, vagyis az egyes ember fontosságát és méltóságát hangsúlyozza. Ez a kreativitást is erősíti, hiszen az interpretáció is csak akkor értékes, ha abban az egyéniség – az előadó egyénisége, a mű önálló értelmezése – megjelenik. A művészet tehát humanizál, tudatosítja az emberi lényeget, élménnyé válva az emberi kiteljesedést szolgálja.

Mindez a művészi alkotásokkal való találkozás, azok megismerése révén bontakozhat ki. Természetesen a képzésből adódóan a zeneművészet kiemelkedő alkotásai kerülnek előtérbe, ugyanakkor a többi művészettel foglalkozó tantárgy is ezt a szellemiséget képviseli. Tanítványaink nemcsak osztályközösségben élnek, hanem szakmai közösségekben is. Ennek több nevelő hatása is van. Meg kell tanulniuk az együttműködést, az egymást támogató, egymásra figyelő magatartást. Tapasztalhatják, hogy egyéni tevékenységük színvonala az egész közösség teljesítményét befolyásolja. Mindez alkalmazkodásra és felelősségtudatra nevel. Intézményünk Egressy Béni nevét viseli. Névadónk szellemiségének ápolása is az egyetemesség – európaiság – magyarság összefüggéseit hangsúlyozza. Az iskola már alapításakor azt a feladatot kapta, hogy “… bár a művészet, és így az ének és zene minden nemzetiségen kívül áll, mindazonáltal a magyar nemzeti szellemre kiváló gond fordíttassék. ” Ezért tekintjük alapvető fontosságúnak, hogy diákjaink megismerjék a magyarság múltját és jelenét, hagyományait és kultúráját, és ezzel párhuzamosan az emberiség múltját, jelenét, az egyetemes emberi kultúrát is.

A szakmai kultúra

A zenész szakma kétarcú: folyamatos önképzést, fejlődést kíván, ugyanakkor bizonyos vonatkozásokban konzervatív. A muzsikussal szembeni elvárások hosszú idő óta változatlanok a színpadi viselkedés, az öltözék, az ott nyújtott teljesítmény tekintetében. Mindezeknek tanulóink számára természetes követelménnyé kell válnia. Ezért – s más szempontok miatt is – támogatjuk és ösztönözzük tanítványaink iskolai és iskolán kívüli szerepléseit, fellépéseit. Ezek természetesen nem jelenthetnek olyan elfoglaltságot, amely tanulmányaikra káros hatással jár. A tanulás folyamatát, a szereplések arányát az iskola szabályozza, ezért iskolán kívüli, illetve nem iskolai szervezésű szerepléseket csak a főtárgy tanár hozzájárulásával és az igazgató jóváhagyásával lehet vállalni. A szereplések azért is fontosak, mert hozzászoktatják növendékeinket a nyilvános fellépéshez, a lámpaláz és szorongás legyőzéséhez, s a szakma egyik legnehezebben megszokható és elfogadható kihívásához, vagyis ahhoz, hogy ezen a pályán az adott pillanatban nyújtott teljesítmény alapján történik az értékelés és minősítés. Az így elsajátított szereplési gyakorlat viszont az élet más területén is érvényesül, vagyis diákjaink megtanulják az adott helyzetben a legjobb formájukat nyújtani.

Egészség

Az állóképesség, a megfelelő edzettség, erő és ügyesség a zenei tevékenységet folytató növendék számára éppoly fontos, mint más életpályára készülő kortársainak. Sajátosságként ezen a területen a hangszerkezelés testi követelményeivel történő összehangolás jelentkezik, ami egyfelől bizonyos kímélést, másfelől bizonyos szervek erősítését, illetve a hosszas gyakorlás következtében – szükségszerűen -az egyoldalú erőfeszítésre kényszerülő test speciális edzését jelenti. Ebből következően a testedzésnek sajátos szempontoknak kell megfelelnie. Tágabb értelemben az egészséges életmódot szolgálja a tiszta környezet megteremtése és megtartása, az értelmesen megszervezett gyakorlás. Meg kell akadályoznunk, hogy a túlhajszoltság következtében testi és lelki sérüléseket szenvedjenek el tanulóink. Éppen ezért fokozatosan kell hozzászoktatni őket az iskola – kétségkívül igen nagy – megterheléseihez. Az önállóság, a jól megtervezett időbeosztás nemcsak a tanulás, de az egészség szempontjából is nagyon fontos. Ide kapcsolódik a turisztika. Az Országjáró Diákkörnek szervezett csoportját szeretnénk működtetni iskolánkban. Ezek a célok a nevelőtestület együttműködésével valósíthatók meg. Vagyis minden pedagógusnak el kell fogadnia ezeket a nevelési célokat és elveket, hiszen mindannyian felelősek a tanítványok személyiségének formálódásáért. Mindaz az előny, amelyet e képzési forma képvisel, csak egységes nevelési szemlélet mellett aknázható ki, vagyis a zenei és a közismereti képzés egy szervezeti egységben történő megvalósításának csak ilyen szemlélet mellett van értelme. Az egy tanár – egy növendék kapcsolat, amely a főtárgyi órákon kialakul, az osztály- illetve csoportkeretekben működő általános oktatási helyzettel szemben jelentős és vitathatatlan pedagógiai előnyt jelent. A tanár – tanítvány kapcsolatának e sehol máshol meg nem lévő lehetőségét felelősséggel kell kihasználni. Ez azt is jelenti, hogy a főtárgy tanárok emberi és szakmai tekintetben is döntő szerepet játszanak a pedagógiai folyamatban Ez a fentieken túl azért is így van, mert ok testesíthetik meg leginkább azt a modellt, emberképet, amelyet programunk megfogalmaz. Az osztályfőnökökre is különleges szerep vár, ezért az ő felelősségük is fokozott, hiszen – a főtárgy tanárokkal együttműködve – koordináló, és kiegyensúlyozó szerepet töltenek be a két terület között.